A bölcsőde olyan szolgáltató intézmény, amely az alapellátás keretében, alaptevékenységként, a bölcsőde nyitvatartási napjain, napközbeni ellátást nyújt a gyermekek számára. Célja, hogy biztosítsa a családban nevelkedő három éven aluli egészséges gyermekek életkorának, fejlettségének megfelelő, gondozását, nevelését. A gyermek egyéni sajátosságainak figyelembe vételével támogatja a spontán érés folyamatait és kielégíti az ellátásban részesülő kisgyermek testi-, értelmi-, pszichés- és mentális szükségleteit. További célunk, a koragyermekkori intervencióba bekapcsolódva, a legmegfelelőbb módon tájékoztatni a szülőket a lehetőségeikről, gyermekük fejlődésének elősegítésében. Ehhez kapcsolódva, minden kisgyermekre és családjára kiterjedő prevenciós tevékenységet folytassunk. A bölcsődei nevelésben elsődleges feladat a minőségi kisgyermekellátás, amely figyelembe veszi a szakma általános és speciális szabályait. Képes felismerni a kor kihívásait, az új igényeket, de mindig szem előtt tartva a magas szintű gondozó-nevelő munkát.

 Úgy gondoljuk, hogy a gyermeknevelés a világ legnehezebb és legfelelősségteljesebb hivatása, de a legszebb is. A bölcsődés korú gyermekek kíváncsiak, nyitottak és könnyen befogadják az újdonságokat. Az érdeklődésük és fejlettségi szintjük különböző, de az egyéni bánásmód elve, amit a bölcsődénk is hivatott képviselni, lehetőséget teremt arra, hogy a gyermekek saját érdeklődésüknek, érési szintjüknek megfelelő tevékenységet választhassanak, testi-, lelki-, érzelmi-, értelmi fejlődésük elősegítése érdekében.
A bölcsődei nevelésben az a célunk, hogy a bölcsődés kor végére az alábbiak jellemezzék a gyermekeket:  

Bölcsődénkben adott nevelési évre, évszakokra lebontott nevelési tervet készítünk, amelyben minden érési területre nagy hangsúlyt helyezünk. Nagyon fontos, hogy már a nevelési terv elkészítésénél figyelembe kell venni a csoport kor szerinti összetételét és ennek megfelelően tervezni. A kisgyermeknevelők tudatosan építik be a napirendbe a gyermekek saját környezetének megismerését. Ehhez, mindig pontosan, a kisgyermek számára is érthető módon szükséges verbálisan kifejezni az éppen használt vagy megfigyelt eszközt, cselekményt, jelenséget. A spontaneitás nagyon fontos tényező. A gyermekek mindig fogékonyak a mozgásra, az énekkel mondókával kísért mozgás lehetősége pedig különösen nagy öröm számukra. Ezen lehetőségeket kihasználva erősíthetjük a gyermek környezetéhez való viszonyát. A kisgyermekek szinapszisainak gyarapításához, a mondókák, énekek remek segítséget nyújtanak. A szóhoz képi élmény is kapcsolódik, ha a szabadban megfigyelt jelenséget (pl: az éppen eső esőt) egy hozzá kapcsolódó mondókával illusztráljuk (pld: esik eső csendesen, lepereg az ereszen, az ereszen). A nevelési terv elkészítésénél ezeket is mindig szem előtt tartjuk, és úgy állítjuk össze az egyes területeket (irodalmi –, zenei-, matematikai nevelés, mozgás és manipuláció fejlesztés), hogy azok egymásra építhetőek és egymás közt felhasználhatóak legyenek. A bölcsődei nevelés során előnyben részesítjük az elismerő, megerősítő, támogató módszereket (elismerés, dicséret, mintaadás). A korlátozás és tiltás csak a legszükségesebb (veszélyes és nagyon zavaró) helyzetekben fordulhatnak elő. Az elvárások megfogalmazásánál minden esetben figyelembe kell venni a gyermek egyéni sajátosságait, fejlettségét a személyi és tárgyi környezet nyújtotta lehetőségeket. Az éves tervezet készítésénél a tradicionális ünnepek mellett kiemelt szerepe van a Jászsági népszokásoknak, hagyományoknak, a Jászfényszaru Város programjaiban való aktív részvételnek. Heti szinten ismerkednek a gyermekek a népdalokkal, népi hangszerekkel, szokásokkal. Ehhez segítségünkre szolgál a helyi hagyomány őrzőkkel kialakított kapcsolat